Új napelemes pályázat: ekkora önerővel és megtérüléssel számolhatunk

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a háztartási méretű naperőmű (hmke) tulajdonosok, illetve az ilyen beruházást tervezők számára több fontos bejelentést is tett október 5-i Energy Investment Forum konferenciánkon:

1) A 2022. október 31. után benyújtott telepítési igények nyomán épülő napelemes rendszerekre vonatkozóan tavaly elrendelt, a közcélú hálózatra való betáplálási lehetőség átmeneti felfüggesztését 2024. január 1-től az ország területének nagyobb részén feloldják. Prezentációja szerint az áramkörök 93%-a esetén megszűnik a betáplálási stop, amely a háztartások szintjén 84%-ot érint kedvezően.

2) A 2024-től elinduló bruttó elszámolási rendszerben az érintett hmke-tulajdonosok elosztói körzettől függően 4,39 és 5,25 forint közötti betáplálási árat kaphatnak, az átlagfogyasztást meg nem haladó fogyasztásra vonatkozó lakossági tarifa energiadíjával megegyezően, és a betáplálás után nem számol majd fel rendszerhasználati díjat az új rendszer. Ezzel párhuzamosan viszont azt is lehetővé teszik, hogy a hmke-tulajdonos az általa megtermelt áramot bármely piaci szereplőnek értékesíthesse.

A szaktárca vezetője a havi szaldó bevezetési tervétől visszakozva már korábban bejelentette, hogy az, aki 2023. szeptember 7-én éjfélig jelezte hmke telepítési igényét vagy bővítését a szolgáltatója felé, még az éves szaldó rendszerbe kerül és marad az üzembe helyezéstől számított 10. év végéig, ha 2026. január 1-ig megtörténik az üzembe helyezés. Ha viszont e dátumok után történt az igénybejelentés, illetve az üzembe helyezés, akkor már a bruttó elszámolás szerint kell csatlakozniuk, akkor is, ha az üzembe helyezés 2024-25-ben megvalósulna.

3) Míg az előző két bejelentés korábban már közölt tervezett változások konkrétumait mutatta be, a témához kapcsolódó harmadik fontos közlés igazi újdonságnak számít. Ennek értelmében a kormány a bruttó elszámolásba kerülő hmke-tulajdonosok számára 2024-ben egy 75 milliárd forintos keretösszegű akkumulátoros energiatároló telepítési pályázatot is hirdet, amely a kapcsolódó költségek 65%-át fedező vissza nem térítendő támogatást biztosít majd. A támogatási feltételek közé tartozik, hogy legfeljebb 4 kW-os napelemes rendszer lesz telepíthető legfeljebb 8 kWh-os tároló kapacitással.

A pályázat létjogosultságát az adja, hogy a bruttó elszámolási rendszer a korábbiaknál alacsonyabb betáplálási áraival arra ösztönzi a hmke-tulajdonosokat, hogy a megtermelt áram lehető legnagyobb részét helyben használják fel. Ezt a fogyasztási szokások átalakítása csak korlátozott mértékben tudja elősegíteni, a háztartási energiatárolók ugyanakkor jelentős mértékben képesek növelni a megtermelt energia helyben fogyasztási arányát. A viszonylag kis támogatott rendszerméretet Lantos Csaba azzal indokolta, hogy szeretnék azt ösztönözni, hogy önellátásra rendezkedjenek be a háztartások, de ne erőműveket építsenek (a hazai lakossági hmke-k átlagos teljesítménye meghaladja a 7 kW-ot).

A villamosenergia-rendszer és a piac számára is jó hír

A bejelentett tárolótelepítési pályázat egy nagyon előremutató és pozitív fejlemény, amely véleményünk szerint jelentős mértékben tudja segíteni a hazai villamosenergia-rendszer megújulását, fejlesztését, amelynek egyik sarokköve a decentralizáció; a szóban forgó pályázat pont ezt teszi lehetővé, hogy a háztartások önellátóvá váljanak

A szakértő szerint a kis fogyasztók önellátóvá válása közvetetten, de erősen megalapozhatja, illetve újabb lökést adhat az energiaközösségek régóta napirenden lévő kialakításának is, amely mind az elosztóhálózatnak, mind a felhasználóknak/fogyasztóknak előnyös, továbbá ezen koncepció mentén telepített napelemes rendszerek a villamosenergia hálózatot is kevésbé terhelik, mint a szaldó elszámolással telepített rendszerek.

A tárolós pályázat bejelentése, illetve elindulása a piac szempontjából is jelentős fejlemény, hiszen a telepítő cégek számára új megbízásokat, piacokat, összefoglalva: munkát jelent, amely hozzájárul a hazai napelemes iparág fenntartható működéséhez. Ugyanakkor azért is fontos az energiatárolók elterjedésének ez a konkrét ösztönzése, mert ezzel Magyarország bekapcsolódik az energiatároló-piac nemzetközi körforgásába, és újra szintre léphet az ezzel kapcsolatos szakmai-, finanszírozási-, szabályozói- és technológiai polémia itthon is - emelte ki a szakértő.

Nagyobb rendszerméretre, több kedvezményezettre és folyamatos ösztönzésre is lenne igény

Ahhoz képest, hogy a lakosság számára jelenleg semmilyen pályázati lehetőség nincs energiatárolót tekintve, az már önmagában nagy hír, hogy lesz ilyen támogatás - felelte Székely András arra a kérdésre, hogy megfelelőnek tartja-e a tervezett keretösszeget és támogatási intenzitást. Szerinte ugyan lehet vitatkozni a számokon, de a jelenlegi induló állapotában a meghatározott keretösszeg és 65%-os támogatási intenzitás is jelentős segítség a lakosságnak abban, hogy saját, zöldenergiára alapozott és önellátásra képes háztartást építsenek.

Ez az egyén szintjén alacsonyabb rezsit, értékesebb ingatlant, környezetileg és gazdaságilag is fenntartható energetikai rendszert, míg az ország szintjén jelentős mértékű lépést jelent a zöld-vállalások terén

- fűzte hozzá.

Van abban igazság, amit miniszter úr mond, miszerint nem erőművekre van szükség; azonban, ahogy az lenni szokott, minden család más és más, és ez az energiafogyasztás és szükségleti szokások esetében sincs máshogy. A mi évtizedes telepítési tapasztalataink szerint a családi házas átlagos rendszerméret meghaladja a kormányzati tervekben szereplő 4 kW-os méretet, ezért azt gondoljuk, hogy ennek felső határát feljebb kéne tolni, hogy a szabályozói szándék találkozzon a tényleges lakossági igényekkel és valós piaci ösztönzőként működjön az indulás előtt lévő pályázat.

A kormányzati elképzeléseknél nagyobb rendszerméret a jövőbeni elektromos autó töltés lehetőségét is számba veszi, azaz már eleve arra kalkuláltak a családok, hogy belátható időn belül elektromos autóra váltsanak. Az elektromobilitás elterjedése pedig szintén nemzetgazdasági érdek, annak gazdasági- és környezetvédelmi okai miatt

- húzta alá Székely András.

Természetesen mindezekkel együtt fontos lenne, hogy ne egyszeri alkalomról legyen szó, hanem lehetőség szerint folyamatosan ösztönözzék valamilyen módon a napelemes rendszerek, valamint az energiatárolók minél szélesebb körű elterjedését. Ehhez kapcsolódóan fontos a kedvezményezettek körének bővítése, hogy ne csak a magasabb jövedelműek kiváltsága legyen a zöldenergia és a fenntartható, energiatárolóra alapozott megoldás, hanem a kistérségek és gazdaságilag fejletlenebb régiók is részesüljenek a decentralizált energiarendszerek pozitív hatásából. Ez nem pusztán pénzkérdés, mert szabályozói megoldásokkal is lehet ösztönözni

- fogalmazott a szakember.

Önerő és megtérülés

Napjainkban egy átlagos négy fős család energiaigényét lefedő napelemes rendszer teljes bekerülési költsége 2,5-3 millió forint körül mozog, energiatárolóval együtt történő telepítés esetében ennek körülbelül a duplájával lehet kalkulálni. Ám amennyiben a 65%-os támogatási intenzitású pályázattal számolunk, akkor

durva becslés alapján körülbelül 2 millió forintnyi önerővel kell kalkulálni, amely így az új konstrukcióban egy önellátásra képes, zöldenergia rendszer tényleges beszerzési árát fogja jelenteni a támogatottak részére.

A fenti számokat figyelembe véve a meghirdetett keretösszeg a rendszerméretek és a telepített energiatárolók kapacitásának függvényében körülbelül 18-23 ezer közötti háztartás telepítését teheti lehetővé, amely akkor lehet igazán hatékony és eredményes, ha ez egy folyamatos és évente meghirdetésre kerülő program keretében valósul meg - hangsúlyozta.

Mivel a bruttó elszámolási rendszer részletszabályait még nem ismerjük, így jelenleg arra a kérdésre sem lehet pontos választ adni, hogy milyen megtérülési időt kínálhat a pályázó háztartásoknak a támogatás.

Ez teljes mértékben a betáplálási- és vételi áraktól függ, de az egészen biztos, hogy a legrosszabb forgatókönyv mellett is – figyelembe véve a támogatási intenzitást és a jelenleg érvényben lévő rezsicsökkentési szabályokat – 8-10 év körüli megtérüléssel lehet számolni a napelemes rendszer és az energiatároló együttesére vonatkozóan. Ezt azonban energiamenedzsmenttel és az ezt támogató rendszerekkel még tovább lehet majd csökkenteni, akár 5-6 évre is.

Alapul véve az elmúlt 20 év villamosenergia árának folyamatosan növekvő trendjét, a fenti rendszer normál kamatkörnyezetben egy igazán vonzó befektetési lehetőség is lehet mindamellett, hogy alacsonyabb és ezáltal kiszámíthatóbb havi rezsiköltséget, értékesebb ingatlant, valamint környezetileg is fenntarthatóbb jövőt eredményez - vélte Székely András.

Nagyobb önállóságot és racionális rendszerműködést hozhatnak a tárolók

A helyben fogyasztás valójában racionalizálja az egész rendszer működését, hiszen a jelenlegi koncepció alapján, ha nem is szűnik meg, de jelentősen csökkenhet a betáplálás a hálózatra, ezzel mérsékelve a fel- és leszabályozás szükségességét. Ha nagyobb méretű a rendszer, mint a fogyasztás bázisértéke, akkor a termelési többletet az energiatárolóba lehet táplálni, ezáltal biztosítva az áramot akkor is, amikor nem termel a napelem.

A még csak papíron létező modellek és elképzelések után a most induló pályázat a teljes rendszer és szakma számára újdonság, amelynek fontos hozadéka, hogy arra is lehetőség ad, hogy a nagyobb számú tároló telepítések után valós működési tapasztalatok és fogyasztói igények alapján lehessen fejleszteni a villamosenergia-rendszert. Összességében azonban a szakértő szerint elmondható, hogy egy jól méretezett napelemes rendszerrel, tárolóval, valamint energiamenedzsmenttel a megtermelt energia jelentős részét el tudjuk fogyasztani és tárolni a háztartáson belül, így ilyen időszakban nem lesz szükség a villamos hálózatba történő betáplálásra, de mindez nagyban függ a háztartás fogyasztási szokásaitól és a fogyasztóktól is.

Természetesen a vállalatok számára ugyanúgy hasznos és megtérülő beruházás az energiatároló. Fontos különbség ugyanakkor, hogy egy vállalkozás telephelyén (szemben egy háztartási fogyasztóval) a napelemes rendszer termelési időszaka sokszor egybe esik a fogyasztással, azaz sok esetben nincs olyan mértékű felesleges el nem fogyasztott energia, mint egy háztartásban, tehát azonnal történik az energiaelhasználás.

Ettől függetlenül a jelenleg is érzékelhető gazdasági válság a vállalkozók bevételeire is negatívan hat, és a legtöbb vállalkozásnál nincs érvényben rezsicsökkentés, piaci áron vásárolják a villamos energiát, azaz mindenképpen szükséges lenne az energiamegtakarítási beruházási szándékukat hasonló támogatásokkal ösztönözni, ami kulcskérdés a hazai vállalatok versenyképességének megőrzésében.

Ez a vállalatok számára kötelezővé váló ESG-vállalásaik teljesítésében is hatékony lépést jelenthet.